A Magyar Helyesírás Alapelvei
Címe: A magyar helyesírás szabályai, rövidítése: AkH. (akadémiai helyesírás). Helyesírási rendszerünk fonematikus, azért, mert betűállományunk a fonémákat jelöli, mégpedig a lexémák ban (l-a-t) mint a morfémák ban (l-a-t+J-a), vagyis a szóelemeket is olyan betűkkel írjuk le, amilyen fonémák vannak bennük, nem vagyunk tekintettel az egész szóalak kiejtésére. Ezt az alapelvet gyakorlatban kettébontjuk, és két alapelvről beszélünk: 1. Kiejtés elve (l-a-t) 2. Szóelemzés elve (l-a-t+J-a) További alapelvek: 3. Hagyomány elve (gólya, Dessewffy) 4. Egyszerűsítés elve (asszony, tollal) Írás: közlendőink rögzítése látható jelekkel. Helyesírás: valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer. A magyar helyesírás: 1. betűíró, mert legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk 2. latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki 3. hangjelölő, mert betűi a szóelemekben kiejtett hangokra utalnak 4. értelemtükröző, mert sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban feltünteti a szóelemeket, érzékelteti a tulajdonnevek fajtáit, a különírás egybeírás révén megkülönbözteti a szókapcsolatokat és összetételeket, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel van a szóhatárokra, stb.
A magyar helyesiras alapelvei
2. Mássalhangzó-összeolvadás: · ha a t, d, n, végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag járul a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. pl. : bot+ja =bottya írása: botja · t, d, n, végű ígékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag járul ill. felszólító mód –j jele járul kiejtésben összeolvadnak: tanít+ja = taníttya írás: tanítja. · a t+sz, d+sz, gy+sz kiejtésben c hanggá, a t+s, d+s, gy+s cs hanggá olvad össze: met+sz = mecc írás: metsz. 3. Mássalhangzó-rövidülés: Ha a szóbelsejében egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé akkor a hosszú az ejtésben megrövidül: jobb+ra = jobra írás: jobbra 4. Mássalhangzó-kiesés: Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja kieshet azt+hiszem = aszhiszem írás: azt hiszem. 5. Azonos hosszú és rövid mássalhangzók találkozása: Ha egy összetett szó előtagja mássalhangzóra végződik és utótagja ugyan olyan mássalhangzóval kezdődik, megtartjuk az alkotó tagok eredeti írás módját, kötőjellel tagolunk: sakk-kör. Hagyományos írásmód Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölés, mai kiejtés, szóelemzések rovására.
A magyar helyesírás azoknak az elveknek, szabályoknak az összessége, amely a szavak, szószerkezetek, mondatok és szövegek helyesírásához szükséges. A helyesírás szót Révai Miklós 18. századi nyelvtudós találta fel. A magyar helyesírás hangjelölő és betűíró. A magyar, a latin betűs írásrendszerek közé tartozik, de több hangunk van, mint ahány betű volt az eredeti latin ábécében. Helyesírási rendszerünk következetes. Ezen azt értjük, hogy betű állományunk csak a fonémákat tartalmazza, de azokat kivétel nélkül. E szabályosság alól két kivétel van: az egyik a j hang kétféle jelölése az ly és a j, a másik ё mely sokak nyelvében megvan, de helyesírásunk nem jelöli. Az írásnak többé-kevésbé konzervatívnak kell lennie, nem változhat örökké, hiszen a gondolatcserét kell szolgálnia. A magyar helyesírást 1832 -ben szabályozták először. Lényeges változtatást 1922-ben hoztak, ekkor törölték el a c-t, vezették be a des betűt a da helyett. A szabályzat 1954-ben kapta meg a mai formáját. Az 1984-es 11. kiadás egyszerűsítette a 10. kiadás felépítését, néhány változtatást hozott, de alapjaiban nem nyúlt a helyesírási rendszerhez.
Movie
- A magyar helyesírás alapelvei google
- A magyar helyesírás alapelvei 4
- Taj mahal étterem budapest
Torrent
· Szabályos i-i, ú-u, ű-ü változást mutató főnevek: vízi-vizes, út- útra-utas. Sajátos viselkedésű toldalékok: · a-val, -vel, -vá, -vé magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában mássalhangzós végű tőhöz hasonulva járul: kővé, dobbal- · a felszólító mód –j jele –j vagy –jj alakban kapcsolódik hasonulva vagy saját alakban: lépjen, ásson. Szóelemző írásmód Helyesírásunk ennek az elvnek az érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság=barát+ság, barátfüle=barát+fül+e. Ennek az elvnek az érvényesítése akkor különösen fontos, ha a szó egészét másképp mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön: kertje=kert+je, ejtsd: kertye. 1. Mássalhangzó-hasonulás: · ha a zöngés és zöngétlen hangzók közül két különböző kerül egymás mellé az első hang zöngésség szempontjából hasonul az utána következőhöz: ablak+ban ejtsd:ablagban, írás:ablakban · teljes hasonulás, írásban jelölt: könyvvel; írásban jelöletlen: átcsap = át+csap ejtsd:áccsap.
· Családnevek: Batthyány, Kossuth · Dz-t, dzs-t akkor sem kettőzzük meg, általában ha hosszú hangot jelöl: bodza, maharadzsa; a hasonulást itt is jelöljuk: peddze, briddzsel. · Ly a j hang helyén: gólya, lyuk, stb. Egyszerűsítő írásmód Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz: · Többjegyű betűk kettőzésekor: fütty, nem fütyty · a toldalékolás miatt három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor: toll+lal(-val) = tollal. Ez a szabály nem érvényes a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre, itt kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: Hermann-nal, balett-táncos. · a –szerű szótag sz-ét általában csonkítva kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű, nem egyszerűsítünk viszont akkor, ha a –szerű-t kettőzött sz-re végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű, hasonlóképpen: puff-féle.
Ez hozzásegít közölnivalónk pontos kifejezéséhez, gyors felfogásához. Kiejtés elve Jelentése: a szóelemek írásának alapja a mai köznyelvi kiejtés, mely szavaink legnagyobb részében megállapítható, pl. : kísér, kell, szalma. A kiejtés szerinti írás elve tehát azt jelenti, hogy a szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írás formáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük. Szótövek írása: szavaink legnagyobb részének csak egy kiejtést tükröző írott formája van, néhány azonban ingadozik. Az alakváltozatok Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben, kétféle alakban használatosak: · Magánhangzós változások: fel-föl, hova-hová, seprű-söprű · Mássalhangzós változások: fenn-fent, gyerek-gyermek. A tőváltozatok Az igék és a névszók egyes toldalékok előtt megtartják, más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak: · A toldalékos alak is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát néhány kivételtől eltekintve: zsír, zsírt de: zsiradék; bújik, bújtat de: bujdosó, bujkál.